2009. december 10. (csütörtök) Távoli dialógusok >>>
A fesztivál nyitókoncertjén három olyan
produkciót mutatunk be, amelyekben az előadók
két külön térben játszanak, miközben a hálózat
segítségével teremtenek kapcsolatot egymással.
Lesz, amikor a Trafó két közeli termében
zajlanak az események, és lesz, amikor Budapest
a kaliforniai Berkeleyvel kapcsolódik össze.
2009. december 10. 20:00 - Lézer Avatárok >>>
| Műsor:
- Szigetvári Andrea: Aliquots and Aliquants - Johannes Kretz: The Turing Test |
Ladányi Andrea |
Előadják: Ladányi Andrea – lézerfényhárfa Fejes Kitty – lézerfényhárfa Szigetvári Andrea – élő elektronika Johannes Kretz – élő elektronika Siska Ádám – programozás Kalcsú Attila, Wieser János – lézertechnika |
A lézerfényhárfa nem először szerepel a
fesztivál műsorán. Működött már koncerten
hangszerként és gyerekeknek szóló
installációként is. A színpadra vetített színes
lézersugarak érintésre hanggá alakítható
vezérjeleket bocsátanak ki, így a mozdulat
bármilyen hangzássá, zenévé alakítható.
Az idén két-két pár lézerfényhárfa hálózatba kötésével kapcsolatot teremtünk két különböző teremben lévő táncos között. Mindkét teremben két lézernyaláb található, az egyiken zenél a táncos, a másik pedig elmozdulásokkal, formák kirajzolásával követi a másik teremben zenélő játékos gesztusait és az általuk létrehozott hangokat. A két teremben nem feltétlenül ugyanaz a hang szólal meg a lézersugarak érintésére, így az sem biztos, hogy mindkét helyszínen egyforma a zenét hall a közönség.
A lézerfényhárfa a Multimédia Stúdió Művészeti Egyesületének fejlesztése.
Az idén két-két pár lézerfényhárfa hálózatba kötésével kapcsolatot teremtünk két különböző teremben lévő táncos között. Mindkét teremben két lézernyaláb található, az egyiken zenél a táncos, a másik pedig elmozdulásokkal, formák kirajzolásával követi a másik teremben zenélő játékos gesztusait és az általuk létrehozott hangokat. A két teremben nem feltétlenül ugyanaz a hang szólal meg a lézersugarak érintésére, így az sem biztos, hogy mindkét helyszínen egyforma a zenét hall a közönség.
A lézerfényhárfa a Multimédia Stúdió Művészeti Egyesületének fejlesztése.
2009. december 10. 20:40 - Sztojanov Georgi: Éhség >>>
| Szereposztás:
Narrátor/Seltopuzik/Kígyó: Herczku Ágnes - ének Éva: Bodrogi Éva - ének Ádám: Gyabronka József - színész |
Sztojanov Georgi |
|
Földes Péter - fuvola, piccolo,
altfuvola
|
A kortárs művészetek gyakran helyeznek régi
történeteket új kontextusba. Például Ádámot és
Évát az internet, a Skype, a webcam és chat
korába. Az új összefüggések és a modern
eszközök új utakat nyitnak meg az összművészeti
keveredések irányába: vegyíthetőek a műfajok, a
stílusok, sőt a valós és virtuális terek is.
Opera keveredhet színházzal, videotechnikával,
komolyzene népzenével, mozgásszínházzal,
hangszeres zene kórusművel, frontális nézőtéri
elhelyezés a közönségmozgatással.
Ennek a keveredésnek is felróható, hogy a kortárs művek gyakran nehezebben érthetőek. De az is előfordulhat, hogy szórakoztatóak, mint például Sztojanov Georgi Éhség című darabja. A mű ugyanis megmutatja, hogy a kortárs komolyzenében is helye van a humornak. A vicc eredeti módon keveredik a halálosan komollyal és bemutatja, milyen törékeny is a világról alkotott képünk.
Ennek a keveredésnek is felróható, hogy a kortárs művek gyakran nehezebben érthetőek. De az is előfordulhat, hogy szórakoztatóak, mint például Sztojanov Georgi Éhség című darabja. A mű ugyanis megmutatja, hogy a kortárs komolyzenében is helye van a humornak. A vicc eredeti módon keveredik a halálosan komollyal és bemutatja, milyen törékeny is a világról alkotott képünk.
2009. december 10. 21:30 - Frank Gratkowski / David Wessel duó >>>
Frank Gratkowski - szaxofon
David Wessel - élő elektronika (Kaliforniából az Interneten keresztül)
Frank Gratkowski és David Wessel zenével köti
össze a Budapestet Berkeleytől (Kalifornia)
elválasztó 10000 km-t az internet segítségével.
Mindketten a kortárs és a jazz határterületeit
kedvelik, Gratkowski analóg szaxofonon, Wessel
pedig virtuóz gesztusokkal vezérelt
számítógépen játszik.
2009. december 11. (péntek) Lokális hálózatok >>>
A hálózat nemcsak egymástól távol lévő előadók között alakítja át a megszokott viselkedésmintákat. A közös színpadon kialakított számítógépes kapcsolat újfajta játékosságot kínál mind a szerzőknek, mind a szereplőknek, mind pedig a közönségnek, hogy beleavatkozzanak a zenei folyamatokba.
2009. december 11. 20:00 - Kathleen Supové - Kirobbanó zongora >>>
| Kathleen Supové - zongora, elektronika
Műsor: - Jacob Ter Veldhuis (Jacob TV): The Body of Your Dreams (rev. 2004) - Nick Didkovsky: Zero Waste (2002) - Anna Clyne: On Track (2007) [video by Joshue Ott] - Jason Freeman: Piano Etudes (2008) Observing Squirrels, Learning to Dance, Reading a Poem, Trying to be Hip5 - Neil Rolnick: Digits (2005) [video by R. Luke Dubois] |
Kathleen Supové |
Kathleen Supové Amerika egyik legelismertebb és
legsokoldalúbb, kortárs szerzőket játszó
zongoristája, aki folyamatosan újradefiniálja,
mit jelent a mai világban zongoristának,
zenésznek, előadóművésznek lenni. A New Yorker
által a "downtown zongora-királynőjének"
nevezett Kathleen Supové lenyűgöző
virtuozitását, teátrális sokszínűségét és
állandó kísérletező kedvét jól ismeri a New
York-i és az amerikai közönség. "Exploding
Piano" sorozata minden alkalommal
megkérdőjelezi és újrateremti a
zongorakoncertet. A sorozat számára a művész
maga rendel úttörő, általában elektronikát és
videót is alkalmazó darabokat különböző
stílusú, nemzetiségű és korosztályú szerzőktől.
Supové budapesti koncertjén is új kihívásokat állít mind maga, mind pedig a hallgatók elé, amikor a már hagyományosnak számító audiovizuális elektronikus darabok mellett olyan műveket is műsorára tűz, melyek egyes zeneszerzői döntéseket a számítógépre, illetve a közönségre bíznak. Nick Didkovsky művében a szerző programja alapján a számítógép írja a kottát, melyet a zongorista lapról olvas. A Jason Freeman művét alkotó alapelemek és lehetséges sorrendjeik egy weboldalon találhatóak, melyeket az előadó (vagy valaki más) saját ízlése szerint szerkeszt meg.
VERSENYFELHÍVÁS! >>>
Supové budapesti koncertjén is új kihívásokat állít mind maga, mind pedig a hallgatók elé, amikor a már hagyományosnak számító audiovizuális elektronikus darabok mellett olyan műveket is műsorára tűz, melyek egyes zeneszerzői döntéseket a számítógépre, illetve a közönségre bíznak. Nick Didkovsky művében a szerző programja alapján a számítógép írja a kottát, melyet a zongorista lapról olvas. A Jason Freeman művét alkotó alapelemek és lehetséges sorrendjeik egy weboldalon találhatóak, melyeket az előadó (vagy valaki más) saját ízlése szerint szerkeszt meg.
VERSENYFELHÍVÁS! >>>
2009. december 11. 21:30 - European Bridges Ensemble >>>
Előadják:
Hajdu, Georg - Niggemann, Kai - Kretz, Johannes - Siska Ádám - Ognjanović, Ivana - Szigetvári Andrea - Collinson, Stewart
Műsor:
- Fredrik Olofsson (S): the choir, the chaos
- Daniel Iglesia (USA): Pundit Bingo
- Alexander Schubert (G): A Few Plateaus
- Jacob Sello (G): isms
- Johannes "DJ" Kretz (A): Encore
- Johannes "DJ" Kretz (A): "Two Arias" for Quintetnet: "may I feel" and "Ruby's facebook status"
Az European Bridges Ensemble internetes és lokális hálózati multimédia előadások létrehozására és előadásra alakult.
Tagjai Kai Niggemann (Münster), Siska Ádám (Budapest), Johannes Kretz (Bécs), Szigetvári Andrea (Budapest), Ivana Ognjanović (Belgrád), Georg Hajdu (Hamburg), és Stewart Collinson (Lincoln, Anglia) internetes összeköttetés segítségével próbálnak és koncerteznek Georg Hajdu Quintet.net hálózati interaktív zenei programjával.
Az együttes, mint ahogy azt a neve is sugallja, a „híd” metaforikus jelentésének szellemében jött létre, mely különböző történelmű kultúrákat, régiókat, helyeket különböző személyiségeken keresztül köt össze. Európa a maga történelmi és etnikai különbözőségével, többszörösen is olyan átalakuláson ment keresztül, amely elválasztotta, majd újraegyesítette az egymás szomszédságában élő, sok esetben azonos nemzethez tartozó embereket.
Az együttes a digitális technológia és a hálózat segítségével újraegyesíti a politikai, gazdasági, kulturális okok miatt különálló pontokat.
Az együttes 2009 nyarán a hamburgi Hochschule für Musik und Theater multimédia stúdiójában dolgozott saját tagjai és négy fiatal zeneszerző (Daniel Iglesia, Fredrik Olofsson, Jacob Sello, Alexander Schubert) új hálózati darabjainak létrehozásán. A keletkezett művek különböző szempontból közelítik meg a hálózati zenélést. Lesz zenei társasjáték, lesz harc a játékosok és a szélsőséges hálózati hibákat generáló szoftver között, lesz 3 dimenziós kép, melyet a hozzátartozó hanggal együtt vezérelnek a játékosok, és lesz játék a közönséggel: a kompozíció folyamatát mobiltelefon üzenetekkel lehet majd befolyásolni.
2009. december 12. (szombat) Futuristák álma >>>
Ezen az estén valósággá válik a futuristák
álma. A japán zajzeneikon koncertje után japán
motorok elementáris dübörgése ringatja álomba a
közönséget.
2009. december 12. 20:00 - MERZBOW / Pándi Balázs duó >>>
Előadják:
MERZBOW (Masami Akita) - laptop
Pándi Balázs - dobok
"Ha a zene szex, akkor a Merzbow pornográfia." (Masami Akita)
Az esti koncertek után beszélgetés Akita Masami-val!
MERZBOW (Masami Akita) |
Pándi Balázs |
A "Merzbow" Masami Akita, a leghíresebb japán zajzenész művészneve. A Merzbow név a német dadaista művész, Kurt Schwitterstől származik, aki építészeti installációit "Merzbau"-nak nevezte. Ahogyan Schwitters támadta saját idejének konzervatív művészeti hagyományait forradalmi avantgarde kollázsaival, úgy provokálja a zene kortárs koncepcióját Merzbow zajzenéje. Akitára nagy hatással voltak az olasz futuristák. Nemcsak a technológia és a gépi civilizáció iránti érdeklődésüket tette magáévá, hanem zaj iránti elkötelezettségüket szélsőséges határokig tágította. Egy másik inspirációt a japán író, Yukio Mishima által képviselt szado-mazohista irányzat jelentett számára. A zene erotizálásához a tudalatti folyamatokkal von párhuzamot, és a pornográfia metaforájának tekinti a zajt: "A pornográfia a szex tudatalattija, a zaj a zene tudatalattija."
Akitára a zaj egész életében lenyűgöző hatással volt. Számára a zaj, az újrahasznosítható hangzó szemét, a spirituális extázis elapadhatatlan forrása, a mértéktelen kicsapongás, a tabuk ledöntésének szimbóluma.
A fesztiválon Merzbow a nyugtalan és kalandvágyó magyar dob- és Indexes médiazsenivel, Pándi Balázzsal zenél együtt.
"Az óvodában Helga nénit nagyon kamáztam. Megengedte, hogy műanyagdarabokból cápalevest főzzek." (Pándi)
2009. december 12. 21:15 - Pintér Zoltán: ...eine kleine sonnen canone... >>>
Előadják:
Czakó Szabolcs – Yamaha R6 (129 LE)
Siska Ádám – Yamaha R6 (129 LE)
Strém Tamás – Yamaha R1 (182 LE)
Pintér Zoltán – Yamaha R1 (182 LE)
A 10 perces mű egy motorkoncert, melynek hangszerei a zenetörténet legnagyszerűbb hangjával rendelkező belsőégésű motorok. A Yamaha R1 (182 LE) pl. egy egészen elképesztő "furulya", bár a kultúrával való kapcsolata ebben az összefügésben sokkal komplexebb, mint a tradicionális hangszereknek.
Ezek a motorok a mozgás szabadságának jelképei, az atlanti és a japán kultúra csúcsteljesítményei. Maximálisan elszabadítva a "nap-növény-olaj-benzin energiát", amit a gép használ, a motor uralása szinte lehetetlen! Kivételes képességek kellenek hozzá!
Mikor először játszottam a napkánont a Műcsarnok lépcsőjén, írtam egy szereposztást és összeadtam a kiválasztott hangszerek erejét: 433 lóerő. Nem lepődtem meg de jókedvem lett, - ennek kellett kijönnie. Ez most több mint 433, pontosan 622 LE.
2009. december 12. 21:30 - Beszélgetés Masami Akita-val
A koncertek után beszélgetés lesz Masami
Akita-val!
2009. december 13. (vasárnap), 18:00 - Workshop koncert >>>
A koncerten Pedro Rebelo "Netszobák: Hosszú
visszacsatolás" és Duncan Chapman "DSP: Draw Send Play" c.
projektjeinek eredményét adják elő a workshopok
közreműködői. Mindkét műhely élő hálózati
előadás közeli (Trafó termei, folyosói) és
távoli (Európa különböző városaiból)
résztvevőkkel. A projektek részletes leírását
lásd a Workshopok fejezetben!